Üdvözlünk a Nyíregyházi Babaklub oldalán!
Közel három évet foglal magában ez a blog, s betelt a tárhely.
Az új oldalunkat IDE KATTINTVA találod.
Várunk szeretettel!
2012. november 29., csütörtök
Elköltöztünk!
Kedves Látogatónk!
Üdvözlünk a Nyíregyházi Babaklub oldalán!
Közel három évet foglal magában ez a blog, s betelt a tárhely.
Az új oldalunkat IDE KATTINTVA találod.
Várunk szeretettel!
Üdvözlünk a Nyíregyházi Babaklub oldalán!
Közel három évet foglal magában ez a blog, s betelt a tárhely.
Az új oldalunkat IDE KATTINTVA találod.
Várunk szeretettel!
2012. november 22., csütörtök
Nemzetközi Babahordozó Hét 2012
Nagyon jó hangulatban telt a Nemzetközi Babahordozó Hét 2012-ben Nyíregyházán.
A Nyíregyházi Babaklub lelkes tagjai álmodták meg, azaz anyukák, apukák, nagyszülők, s persze a gyerekek, akik jelenlétükkel mindig inspirálták a felnőtteket. A két napos rendezvény sokoldalú, tartalmas kikapcsolódást kínált az érdeklődőknek, mindenki megtalálhatta azt az előadást, programot, ami igazán érdekelte.
A hatalmas svédasztalon házi sütemények, bio csemegék pompáztak, no meg rengeteg friss gyümölcs.
A gyerekeket a Dobozvilág jóvoltából igazi mesebeli házikó várta, amellett bábszínház, csillámtetoválás és rengeteg játék.
Az előadók is kitettek magukért, igazán tartalmasan telt a két nap. Ezúton is hálás köszönet, amiért megtiszteltek bennünket előadásukkal!
Köszönjük minden kedves résztvevőnek, hogy velünk tartott!
Köszönjük a FUTUROBI Játszóháznak és a Jósavárosi Művelődési Háznak, hogy otthon adott rendezvényünknek!
Hatalmas virtuális virágcsokor az aranycsapatnak, a szervezőknek, akik:
S végül, de nem utolsósorban hálás köszönet támogatóinknak:
A Nyíregyházi Babaklub lelkes tagjai álmodták meg, azaz anyukák, apukák, nagyszülők, s persze a gyerekek, akik jelenlétükkel mindig inspirálták a felnőtteket. A két napos rendezvény sokoldalú, tartalmas kikapcsolódást kínált az érdeklődőknek, mindenki megtalálhatta azt az előadást, programot, ami igazán érdekelte.
A hatalmas svédasztalon házi sütemények, bio csemegék pompáztak, no meg rengeteg friss gyümölcs.
A gyerekeket a Dobozvilág jóvoltából igazi mesebeli házikó várta, amellett bábszínház, csillámtetoválás és rengeteg játék.
Az előadók is kitettek magukért, igazán tartalmasan telt a két nap. Ezúton is hálás köszönet, amiért megtiszteltek bennünket előadásukkal!
Köszönjük minden kedves résztvevőnek, hogy velünk tartott!
Köszönjük a FUTUROBI Játszóháznak és a Jósavárosi Művelődési Háznak, hogy otthon adott rendezvényünknek!
Hatalmas virtuális virágcsokor az aranycsapatnak, a szervezőknek, akik:
Dibáczy Zsuzsa
Halászné Bodnár Lívia
Hlatkyné Egyed Zsuzsi
Rákhel-Szöllősy Ramóna
Sáriné Szőllősi Viktória
Sáriné Szőllősi Viktória
Szabó-Fige Tímea
Tőzsér Tünde
valamint segítőkész férjeik, gyermekeik és családjuk...
S végül, de nem utolsósorban hálás köszönet támogatóinknak:
Illés Ker Kft. zöldség és gyümölcs és Virág Termesztés
Stella Rose Étterem
Tuppervare
GyereCsak Egyesület
Fruit Consulting Kft.
Futurobi játszóház
Sóstó ZOO Nyíregyháza
Lukovics Fru-Fru Szépségszalon
Media Markt Nyíregyháza Kft.
Nagymami Kincsestára Natúrkozmetikai Alapanyagok
FSD Packaging Dobozvilág
Átformáló Akupunktúra
Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrum
Kulináris Biobolt
Diego
Nestlé BEBA
Apple Tree baba-mama angol
Gremese
Kerekes Kata fotós
Beli Buba Babahordozó Iskola
HIPP
BABÉ International
Médiatámogatóink:
Európa RÁDIÓ
Élő Újság
Kölcsey TV
Nyírpress
RETRO RADIO
Találkozzunk jövőre ugyanitt!
2012. november 21., szerda
Készülődjünk az Ünnepekre
Sziasztok!
Egy kedves anyuka hívta fel a figyelmemet erre a hajtogatós játékra.
Biztos bennetek is kellemes nosztalgiát idéz, s Ti is szívesen játszotok majd ezekkel a nyomtatható karácsonyi figurákkal.
A linket itt találjátok.
Kellemes időtöltést!
Egy kedves anyuka hívta fel a figyelmemet erre a hajtogatós játékra.
Biztos bennetek is kellemes nosztalgiát idéz, s Ti is szívesen játszotok majd ezekkel a nyomtatható karácsonyi figurákkal.
A linket itt találjátok.
Kellemes időtöltést!
2012. november 14., szerda
Elsősegély oktatás a GyereCsak Egyesület szervezésében
Minden szülőben ott él az aggodalom, hogy gyermekét valami baj éri.
S ha már úgy alakul, akkor fog-e tudni hirtelen megfelelően reagálni? Hogyan lehet segíteni? Mit tegyünk, mit ne, míg megérkezik a mentő? Mi legyen, ha borsót töm az orrába, ha belekóstol a zsírkrétába, ha elcsapja a hasát, ha leesik a mászókáról?
Ezernyi kérdés, s most itt a válasz, hála lelkes klub- és egyesületi tagunknak, Szabó-Fige Tímeának, aki a Nyíregyházi Babaklub keretén belül, a GyereCsak Egyesület szervezésében elsősegély oktatásról gondoskodott számunkra.
S ha már úgy alakul, akkor fog-e tudni hirtelen megfelelően reagálni? Hogyan lehet segíteni? Mit tegyünk, mit ne, míg megérkezik a mentő? Mi legyen, ha borsót töm az orrába, ha belekóstol a zsírkrétába, ha elcsapja a hasát, ha leesik a mászókáról?
 |
| PICTURE: JAY TOWN HERALD SUN |
Meghívott előadónk Tóth György lesz, aki a Nyíregyházi Mentőállomás Állomásvezető mentőtisztje.
Itt a remek alkalom, hogy megbízható forrásból elsajátítsuk, mit tehetünk a gyermekeink megóvása érdekében, illetve mi a teendő, ha mégis veszélyhelyzet alakul ki. Fontos, hogy felkészültek legyünk az ilyen helyzetekre, s minden családban legyen legalább egy ember, aki képes arra, hogy életet mentsen, segítséget nyújtson.
Az oktatás ingyenes, a támogatásokat viszont hálásan elfogadja a GyereCsak Egyesület (="Gyerekek, Családok, Anyák Kreatívan" Közhasznú Egyesület) a 68700119-10820579 számlaszámra.
A helyszín: a Jósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza, Korányi Frigyes u. 15.
Az időpont: 2012. november 20. 17 óra.
A helyszín: a Jósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza, Korányi Frigyes u. 15.
Az időpont: 2012. november 20. 17 óra.
Kérünk benneteket, amennyiben ismertek olyan kisgyermekes családokat, akiket érdekelhet a program, küldjétek tovább ezt a meghívót számukra, hogy ők is értesülhessenek róla.
Segítségeteket előre is köszönjük.
Várunk benneteket szeretettel!
2012. november 7., szerda
2012. november 4., vasárnap
Meghívó a Babaklubba
Sziasztok!
Szeretettel meghívunk Benneteket a legközelebbi klubtalálkozóra! :)
Szeretettel meghívunk Benneteket a legközelebbi klubtalálkozóra! :)
Időpont: 2012. november 6. 17 óra.
Helyszín: Jósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza, Korányi Frigyes u. 15.
Helyszín: Jósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza, Korányi Frigyes u. 15.
A hét hordozója: a vadiúj Gremese Mei Tai, amely a Nemzetközi Babahordozó Héten debütált, de még friss, ropogós, ideje "betörni"... :-)
Gyertek el Ti is és töltsetek el velünk egy kellemes délutánt!
Várunk benneteket szeretettel!
Rami
2012. október 11., csütörtök
2012. október 5., péntek
Figyelem! :) Fotópályázat!
Kedves Anyukák, Apukák, Nagyszülők és Keresztszülők!
Szeretettel várjuk a fotópályázatunkra a szebbnél-szebb bújós képeket a pici, kicsi és nagy gyerekekről!
Szeretettel várjuk a fotópályázatunkra a szebbnél-szebb bújós képeket a pici, kicsi és nagy gyerekekről!
2012. október 4., csütörtök
Kedves Gyerekek, Anyukák, Apukák, Nagyszülők, Dédikék, Keresztszülők és lelkes érdeklődők! :)
Szombaton a Nyíregyházi Babaklub lelkes anyukái újra összegyűlnek. :) S az újonnan érkezőket is nagyon szívesen látjuk!
A helyszín: Jósavárosi Művelődési Ház (Nyíregyháza, Ungvár sétány 33., az Arany János Gimnáziummal szemben.)
Az időpont: október 6-n (szombat) 10:30-12:00
Nyugodtan hozzátok a nagytesót, a nagyobbacskák számára is igyekszünk játékot, szórakozást nyújtani.
.JPG) |
A helyszín: Jósavárosi Művelődési Ház (Nyíregyháza, Ungvár sétány 33., az Arany János Gimnáziummal szemben.)
Az időpont: október 6-n (szombat) 10:30-12:00
Nyugodtan hozzátok a nagytesót, a nagyobbacskák számára is igyekszünk játékot, szórakozást nyújtani.
Várunk benneteket szeretettel!
2012. szeptember 28., péntek
Újra itt van, újra itt van, újra itt van a Babaklub! :)
Lassan véget ér a vénasszonyok nyara, s a mi nyári szünetünknek is lecseng...
Úgy tűnik, épp ideje, mert özönlenek a levelek, hogy mikor lesz végre újra klub?:-)
Kezdődjenek hát az őszi vigasságok, találkozzunk, babázzunk, kendőzzünk, csacsogjunk, főzzünk, kössünk együtt, ahogy eddig is szívesen tettük. Új klubtagok jelentkezését is várjuk, s ha még Apukák is velünk tartanak, akkor igazi családi buli lehet a klubtalálkozókból....
Az első őszi találkozó:
Jósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza, Korányi Frigyes u. 15.
Október 2-án (kedden) 17:00-18:30.
Téma: Játék és fejlődés
S "régi-új" helyszínünk is van, a Jósavárosi Művelődési Ház továbbra is szeretettel vár bennünket, az új épületében. (Nyíregyháza, Ungvár sétány 33., az Arany János Gimnáziummal szemben.)
Október 6-án (szombaton) 10:30-12:00
Téma: Szeptemberi és októberi babák születésnapja. (Várjuk az Ünnepeltek emailjeit. :))
Továbbra is lesznek kendők, mei tai-ok, csatos hordozók, sőt, mosható pelenka csereberét is tarthatunk, hozzátok el a kedvenceiteket megmutatni!
Várunk benneteket szeretettel!
A Magyar Népmese Napja
Szép Cerceruska
Ahogy Bartos Éva írja az Éltető Irodalomban:
„Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a gyermeked. Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz. Ők ma gyerekek, s nem pótolhatod be az önfeledt legózást, babázást úgy öt év múlva, amikor már kevésbé szorítanak a megélhetési gondok, amikor már nem kell új szőnyeg a lakásba vagy függöny az ablakra.
Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán talán már a meghitt beszélgetéseket sem igénylik. Ha most nem sétálsz velük kézen fogva, akkor pár év múlva végleg elengedik a kezed és a kapaszkodó nélkül elsodródhatnak. Visszahozhatatlanok és megismételhetetlenek a gyermekkor napjai, hetei, hónapjai. Téglák ezek, amelyből és amelyre a felnőtt élet felépül.
Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény.”
Régi magyar népmese
„Hogyha kivételes képességű gyerekeket akarunk nevelni, olvassunk mesét. Ha azt akarjuk, hogy zseniálisok legyenek, olvassunk még több mesét” – mondta Albert Einstein...
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény
özvegyember, s annak két szép leánykája. De aztán olyan szép volt mind a kettő,
hogy királykisasszonyoknak is beillettek volna. Be bizony!
Lakott az özvegyember szomszédságában egy özvegyasszony, s ez egyszer, mikor a nagyobbik leányka, akit Cerceruskának hívtak, az udvaron játszadozott, átalszólt a kerítésen:
- Te leányka, mondd meg az édesapádnak, hogy vegyen feleségül engem, s én titeket tejbe-vajba fürösztgetlek.
Megörült ennek Cerceruska, futott az édesapjához, s mondja, hogy mit üzent a szomszédasszony.
- Biz az jó lenne! - mondá az özvegyember, s még aznap feleségül vette a szomszédasszonyt.
Hiszen jó dolguk volt a leánykáknak egy hétig, kettőig, cirókálta-mirókálta a mostohájuk, de aztán csak megfordult az indulata, s a szegény árvák többször kaptak verést, mint ételt.
- Hallod-e - mondá Cerceruska a húgának -, ez a gonosz asszony még elpusztít minket, menjünk világgá!
Jókor reggel fölkeltek, s azt mondták a mostohájuknak, hogy eprészni mennek az erdőbe, ha eleresztené.
- Csak menjetek - mondotta az asszony -, úgysem veszem semmi hasznotokat. - S mikor a leánykák kimentek a kapun, utánuk szólt lassan, de Cerceruska jól hallotta: - Az Úristen engedje meg, hogy mel állat lába nyomából isztok, azzá változzatok!
Na, ment, mendegélt nagy búsan a két leányka, s mikor az erdőbe értek, azt mondja Cerceruska a húgának:
- Hallod-e, nehogy valamiféle állatnak a lába nyomából igyál, akárhogy megszomjúhozzál!
A kicsi leányka megígérte, s azzal eprészni kezdtek. Szedegették az epret, egymásra nem is gondoltak, s lassankint, egyik erre másik arra, elbódorogtak.
Egyszerre csak erősen megszomjazott a kicsi leányka, de nem talált sem forrást, sem patakot. Mit csináljon, Istenem, mit csináljon? Meghal a nagy, erős szomjúságtól, ha egy csepp vizet nem talál. Ment, mendegélt keseregve sírdogálva, s ihol talált egy csepp vizet valami állatnak a nyomában. Ő bizony iszik belőle, akármiféle állattá változzék, gondolá magában. Hát, Uram Jézus, ne hagyj el! - ahogy egy cseppet ivott, mindjárt őzzé változott.
Eközben Cerceruska teleszedte a kosarát, s néz erre, néz arra, hát sehol sincs a kicsi húgocskája. Keresi, kiabálja s jaj Istenem, nem találja. Sírt Cerceruska, sírt keservesen, hogy zengett belé az erdő. Hát egyszer csak szalad felé keserves nyihogással egy őzecske, nyalja-falja Cerceruskának kezét, arcát, mindenét.
- Ó, Istenem, Istenem - sírt Cerceruska -, ez bizonyosan az én kicsi testvérem! Nem fogadá meg a szavamat, s őzzé változott.
Megölelte az őzike nyakát, s úgy vezette az erdőn át, folyton sírva, keseregve. De még csak akkor sírt igazán Cerceruska, amikor messziről egy vadászt pillantott meg. Kétcsövű puska volt a vállán, s egy kopó szaladgált, szimatolt előtte. Istenem, Istenem, ha meglátja a vadász, még lelövi a kis testvérét! Néz erre, néz arra, hogy hová rejtőzhessenek el. Áldott szerencsére meglát egy szénaboglyát, s hirtelen mögéje húzódnak. De hiába húzódtak, mert a kopó megszimatolta az őzecskét, s egyenest a boglyához szaladt. Körülszimatolta az őzecskét, visszaszaladt a gazdájához, ugrált, vinnyogott, s addig neki békét nem hagyott, míg egy darab kenyeret nem adott. A kopó felkapta a kenyeret, elszaladt a boglyához, ledobta Cerceruska elé, visszaszaladt a gazdájához, s még erősebben ugrált, vinnyogott.
Csudálkozott a vadász, nem értette a kopó dolgát, mert máskor nem is gondolt evésre, míg haza nem tértek a vadászatról. Hanem azért dobott neki még egy darab kenyeret. A kopó ezt sem ette meg, hanem szaladt egyenesen a boglyához, s Cerceruska elé dobta a kenyeret, aztán vissza megint a gazdájához, felszökött rá, s olyan keservesen vinnyogott, mintha leütötték volna a derekát.
- No, várj csak - mondá a vadász -, adok még egy darab kenyeret, de már most magam is megnézem, hogy hová viszed, mert lehetetlen képes, hogy mind magad ennéd meg!
No hiszen elállott szeme-szája a vadásznak, mikor látja, hogy a boglya tövében egy szépséges szép leányka sírdogál, mellette egy őzecske nyihog keservesen. Cerceruska ráborult az őzecskére, s könyörgött a vadásznak:
- Ó, édes vadász bácsi, ne bántsa ezt a szegény őzecskét, mert ez az én testvérkém!
- Mit beszélsz, te leányka, te - nevetett a vadász -, már hogy lehessen leánynak őz testvére?
Cerceruska erre elmondotta, hogy kik s mik ők, hogy milyen szerencsétlenül járt kis testvére.
Kicsordult a könny erre a beszédre a vadász szeméből, s azt mondta:
- Ne félj, Cerceruska, nem bántom a testvéredet, de sőt inkább magammal viszlek palotámba. Mert úgy tudd meg, hogy én vagyok ennek az országnak a királya.
Azzal kézen fogta Cerceruskát, Cerceruska pedig átölelte az őzecske nyakát, s úgy sétált a királyi palotába.
Ott a király megparancsolta, hogy az őzecskét külön kertben tartsák, Cerceruskának pedig minden ember engedelmeskedjék, kedvét keresse neki, aki jót akar.
Na, kedvébe is járt mindenki Cerceruskának, csak egy udvarbéli asszony, aki dajkája volt a királynak, nézte rossz szemmel. Ennek az asszonynak volt egy leánya, s mind azon mesterkedett, hogy a király vegye feleségül az ő leányát. Mert hogy szavamat össze ne keverjem, a királynak még nem volt felesége. Hiába ajánlották neki a legszebb királykisasszonyokat, egy sem tetszett neki. Örült ennek az asszony, de bezzeg megijedt, mikor Cerceruskát meglátta.
Bizonyosan ezt akarja feleségül venni a király - gondolta magában -, de abból ugyan nem lesz semmi!
Csak azt várta, hogy a király elmenjen hazulról, lement Cerceruskával abba a kertbe, hol az őzecske lakott. Volt ennek a kertnek a közepén egy tó, s mikor ennek a partján jártak, azt mondja az öregasszony:
- Állj csak meg, Cerceruska, nézd meg magad a tóban, milyen szép vagy.
Cerceruska belenézett a tóba, s abba a minutában a gonosz asszony belelökte.
Hej Istenem, nyihogott az őzecske keservesen, szaladgált a tó körül, de az öregasszony odaszólt neki:
- Nyihogj, nyihogj, csak ne beszélj!
Hazajő estére a király, s megy Cerceruska szobájába egyenesen. Hát Cerceruska nincs ott. Hivatja az asszonyt.
- Hol van Cerceruska?
- Bizonyosan a kertbe ment. Mindig ott játszadozik az őzecskével.
Megy a király a kertbe, keresi, kiabálja Cerceruskát, de csak az őzecske volt ott, az pedig csak nyihogott, szaladgált, nem tudott szólni.
Megszomorodott a király erősen. Azt hitte, hogy Cerceruska elbujdosott a palotából. Kurrentáltatta az egész országban, teméntelen aranyat ígért annak, aki visszahozza Cerceruskát, de ígérhette volna fele királyságát: Cerceruskát senki meg nem találta.
Egész napokon keresztül ott járt-kelt a király a kertben, s az őzecskét simogatta, kérdezte:
- Nem láttad-e Cerceruskát? - de az őzecske csak nyihogott, nem tudott beszélni.
Látta ezt az ördöngös asszony, s megijedt, hogy ha a király mindig a kertben jár, még valahogy eszébe jut, hátha a tóba taszították Cerceruskát. Ő bizony elpusztítja az őzecskét is. Megvárta, hogy menjen el hazulról, egyszeriben mészárost hívatott, s bementek a kertbe, hogy vérét vegyék szegény őzecskének.
Haj, szegény teremtés, mikor meglátta, hogy jő a mészáros a késsel, nekirugaszkodott, s szaladt a tó körül, ahogy csak bírták gyenge lábai. Hiába csalogatták, meg nem állott. S halljatok csudát: amint a tó körül szaladgált, a nagy ijedtségtől megjött a szava, s elkezdett beszélni:
Kelj ki, édes Cerceruskám,
tónak fenekéről,
nagy halak beléből!
Fenik a kést gyenge bőrömnek,
mossák a réztányért piros véremnek!
Éppen ebben a szempillantásban érkezett a kertbe a király, s hallja, hogy mit kiabál az őzecske. Mindjárt összekiabálta az egész udvar népét, kimereti a tó vizét, kifogatja a nagy halat, a hasát fölvágja, s hát csakugyan benne volt Cerceruska. Úgy láttam, mint ma, hogy élt, s még százszor szebb volt, mint annak előtte.
Volt öröm, de milyen! A kicsi őzecske is akkorákat ugrott örömében, hogy egyszer csak keresztülbucskázott a fején, s hopp! hallgassatok ide! egyszeribe visszaváltozott leánykának.
Eközben a tó ismét megtelt vízzel. No, ha megtelt, a király meg is fogatta a boszorkányt, beledobatta a tóba. Cerceruskát pedig fölvezette a palotába, egyszeribe papot hívatott, az összeeskette őket, s még aznap a fiatal pár tojáshéjba kerekedett, a Küküllőn leereszkedett.
Ha kiszállnak, legyenek a ti vendégeitek.
Lakott az özvegyember szomszédságában egy özvegyasszony, s ez egyszer, mikor a nagyobbik leányka, akit Cerceruskának hívtak, az udvaron játszadozott, átalszólt a kerítésen:
- Te leányka, mondd meg az édesapádnak, hogy vegyen feleségül engem, s én titeket tejbe-vajba fürösztgetlek.
Megörült ennek Cerceruska, futott az édesapjához, s mondja, hogy mit üzent a szomszédasszony.
- Biz az jó lenne! - mondá az özvegyember, s még aznap feleségül vette a szomszédasszonyt.
Hiszen jó dolguk volt a leánykáknak egy hétig, kettőig, cirókálta-mirókálta a mostohájuk, de aztán csak megfordult az indulata, s a szegény árvák többször kaptak verést, mint ételt.
- Hallod-e - mondá Cerceruska a húgának -, ez a gonosz asszony még elpusztít minket, menjünk világgá!
Jókor reggel fölkeltek, s azt mondták a mostohájuknak, hogy eprészni mennek az erdőbe, ha eleresztené.
- Csak menjetek - mondotta az asszony -, úgysem veszem semmi hasznotokat. - S mikor a leánykák kimentek a kapun, utánuk szólt lassan, de Cerceruska jól hallotta: - Az Úristen engedje meg, hogy mel állat lába nyomából isztok, azzá változzatok!
Na, ment, mendegélt nagy búsan a két leányka, s mikor az erdőbe értek, azt mondja Cerceruska a húgának:
- Hallod-e, nehogy valamiféle állatnak a lába nyomából igyál, akárhogy megszomjúhozzál!
A kicsi leányka megígérte, s azzal eprészni kezdtek. Szedegették az epret, egymásra nem is gondoltak, s lassankint, egyik erre másik arra, elbódorogtak.
Egyszerre csak erősen megszomjazott a kicsi leányka, de nem talált sem forrást, sem patakot. Mit csináljon, Istenem, mit csináljon? Meghal a nagy, erős szomjúságtól, ha egy csepp vizet nem talál. Ment, mendegélt keseregve sírdogálva, s ihol talált egy csepp vizet valami állatnak a nyomában. Ő bizony iszik belőle, akármiféle állattá változzék, gondolá magában. Hát, Uram Jézus, ne hagyj el! - ahogy egy cseppet ivott, mindjárt őzzé változott.
Eközben Cerceruska teleszedte a kosarát, s néz erre, néz arra, hát sehol sincs a kicsi húgocskája. Keresi, kiabálja s jaj Istenem, nem találja. Sírt Cerceruska, sírt keservesen, hogy zengett belé az erdő. Hát egyszer csak szalad felé keserves nyihogással egy őzecske, nyalja-falja Cerceruskának kezét, arcát, mindenét.
- Ó, Istenem, Istenem - sírt Cerceruska -, ez bizonyosan az én kicsi testvérem! Nem fogadá meg a szavamat, s őzzé változott.
Megölelte az őzike nyakát, s úgy vezette az erdőn át, folyton sírva, keseregve. De még csak akkor sírt igazán Cerceruska, amikor messziről egy vadászt pillantott meg. Kétcsövű puska volt a vállán, s egy kopó szaladgált, szimatolt előtte. Istenem, Istenem, ha meglátja a vadász, még lelövi a kis testvérét! Néz erre, néz arra, hogy hová rejtőzhessenek el. Áldott szerencsére meglát egy szénaboglyát, s hirtelen mögéje húzódnak. De hiába húzódtak, mert a kopó megszimatolta az őzecskét, s egyenest a boglyához szaladt. Körülszimatolta az őzecskét, visszaszaladt a gazdájához, ugrált, vinnyogott, s addig neki békét nem hagyott, míg egy darab kenyeret nem adott. A kopó felkapta a kenyeret, elszaladt a boglyához, ledobta Cerceruska elé, visszaszaladt a gazdájához, s még erősebben ugrált, vinnyogott.
Csudálkozott a vadász, nem értette a kopó dolgát, mert máskor nem is gondolt evésre, míg haza nem tértek a vadászatról. Hanem azért dobott neki még egy darab kenyeret. A kopó ezt sem ette meg, hanem szaladt egyenesen a boglyához, s Cerceruska elé dobta a kenyeret, aztán vissza megint a gazdájához, felszökött rá, s olyan keservesen vinnyogott, mintha leütötték volna a derekát.
- No, várj csak - mondá a vadász -, adok még egy darab kenyeret, de már most magam is megnézem, hogy hová viszed, mert lehetetlen képes, hogy mind magad ennéd meg!
No hiszen elállott szeme-szája a vadásznak, mikor látja, hogy a boglya tövében egy szépséges szép leányka sírdogál, mellette egy őzecske nyihog keservesen. Cerceruska ráborult az őzecskére, s könyörgött a vadásznak:
- Ó, édes vadász bácsi, ne bántsa ezt a szegény őzecskét, mert ez az én testvérkém!
- Mit beszélsz, te leányka, te - nevetett a vadász -, már hogy lehessen leánynak őz testvére?
Cerceruska erre elmondotta, hogy kik s mik ők, hogy milyen szerencsétlenül járt kis testvére.
Kicsordult a könny erre a beszédre a vadász szeméből, s azt mondta:
- Ne félj, Cerceruska, nem bántom a testvéredet, de sőt inkább magammal viszlek palotámba. Mert úgy tudd meg, hogy én vagyok ennek az országnak a királya.
Azzal kézen fogta Cerceruskát, Cerceruska pedig átölelte az őzecske nyakát, s úgy sétált a királyi palotába.
Ott a király megparancsolta, hogy az őzecskét külön kertben tartsák, Cerceruskának pedig minden ember engedelmeskedjék, kedvét keresse neki, aki jót akar.
Na, kedvébe is járt mindenki Cerceruskának, csak egy udvarbéli asszony, aki dajkája volt a királynak, nézte rossz szemmel. Ennek az asszonynak volt egy leánya, s mind azon mesterkedett, hogy a király vegye feleségül az ő leányát. Mert hogy szavamat össze ne keverjem, a királynak még nem volt felesége. Hiába ajánlották neki a legszebb királykisasszonyokat, egy sem tetszett neki. Örült ennek az asszony, de bezzeg megijedt, mikor Cerceruskát meglátta.
Bizonyosan ezt akarja feleségül venni a király - gondolta magában -, de abból ugyan nem lesz semmi!
Csak azt várta, hogy a király elmenjen hazulról, lement Cerceruskával abba a kertbe, hol az őzecske lakott. Volt ennek a kertnek a közepén egy tó, s mikor ennek a partján jártak, azt mondja az öregasszony:
- Állj csak meg, Cerceruska, nézd meg magad a tóban, milyen szép vagy.
Cerceruska belenézett a tóba, s abba a minutában a gonosz asszony belelökte.
Hej Istenem, nyihogott az őzecske keservesen, szaladgált a tó körül, de az öregasszony odaszólt neki:
- Nyihogj, nyihogj, csak ne beszélj!
Hazajő estére a király, s megy Cerceruska szobájába egyenesen. Hát Cerceruska nincs ott. Hivatja az asszonyt.
- Hol van Cerceruska?
- Bizonyosan a kertbe ment. Mindig ott játszadozik az őzecskével.
Megy a király a kertbe, keresi, kiabálja Cerceruskát, de csak az őzecske volt ott, az pedig csak nyihogott, szaladgált, nem tudott szólni.
Megszomorodott a király erősen. Azt hitte, hogy Cerceruska elbujdosott a palotából. Kurrentáltatta az egész országban, teméntelen aranyat ígért annak, aki visszahozza Cerceruskát, de ígérhette volna fele királyságát: Cerceruskát senki meg nem találta.
Egész napokon keresztül ott járt-kelt a király a kertben, s az őzecskét simogatta, kérdezte:
- Nem láttad-e Cerceruskát? - de az őzecske csak nyihogott, nem tudott beszélni.
Látta ezt az ördöngös asszony, s megijedt, hogy ha a király mindig a kertben jár, még valahogy eszébe jut, hátha a tóba taszították Cerceruskát. Ő bizony elpusztítja az őzecskét is. Megvárta, hogy menjen el hazulról, egyszeriben mészárost hívatott, s bementek a kertbe, hogy vérét vegyék szegény őzecskének.
Haj, szegény teremtés, mikor meglátta, hogy jő a mészáros a késsel, nekirugaszkodott, s szaladt a tó körül, ahogy csak bírták gyenge lábai. Hiába csalogatták, meg nem állott. S halljatok csudát: amint a tó körül szaladgált, a nagy ijedtségtől megjött a szava, s elkezdett beszélni:
Kelj ki, édes Cerceruskám,
tónak fenekéről,
nagy halak beléből!
Fenik a kést gyenge bőrömnek,
mossák a réztányért piros véremnek!
Éppen ebben a szempillantásban érkezett a kertbe a király, s hallja, hogy mit kiabál az őzecske. Mindjárt összekiabálta az egész udvar népét, kimereti a tó vizét, kifogatja a nagy halat, a hasát fölvágja, s hát csakugyan benne volt Cerceruska. Úgy láttam, mint ma, hogy élt, s még százszor szebb volt, mint annak előtte.
Volt öröm, de milyen! A kicsi őzecske is akkorákat ugrott örömében, hogy egyszer csak keresztülbucskázott a fején, s hopp! hallgassatok ide! egyszeribe visszaváltozott leánykának.
Eközben a tó ismét megtelt vízzel. No, ha megtelt, a király meg is fogatta a boszorkányt, beledobatta a tóba. Cerceruskát pedig fölvezette a palotába, egyszeribe papot hívatott, az összeeskette őket, s még aznap a fiatal pár tojáshéjba kerekedett, a Küküllőn leereszkedett.
Ha kiszállnak, legyenek a ti vendégeitek.
Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán talán már a meghitt beszélgetéseket sem igénylik. Ha most nem sétálsz velük kézen fogva, akkor pár év múlva végleg elengedik a kezed és a kapaszkodó nélkül elsodródhatnak. Visszahozhatatlanok és megismételhetetlenek a gyermekkor napjai, hetei, hónapjai. Téglák ezek, amelyből és amelyre a felnőtt élet felépül.
Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény.”
2012. szeptember 27., csütörtök
Te is segíthetsz!
Csupaszív anyukák járnak a Nyíregyházi Babaklubba!
Ezerféleképp megnyilvánul a szeretetük, a klub anyukái ezúttal adományt gyűjtöttek...
Nehéz helyzetbe került várandós anyukáknak kért segítséget Zsuzsánk, s pár nap múlva özönlöttek az ajándékok. Szebbnél-szebb, gyakran újszerű holmik, pici babák kedvenc ruhácskái, első cipőcskéi, cumijai, játékai, kisplédek, pelenkák sorakoztak. A polcok roskadoztak, de kiskádakat is kaptunk, abba is pakoltunk... Meleg kabátok, overállok, bundák, csizmák, pelenkázótáskák s minden, amire a gyerekeknek szüksége lehet...
Ezúton is köszönöm, hogy ilyen sokan segítettetek! Mikor összecsomagoltuk az adományt, megkönnyeztem az önzetlenségeteket, s a ruhácskák átadásánál a megajándékozottak is nagyon meghatódtak...
Sajnos, jelenleg is vannak olyan családok a környezetünkben, akiknek hatalmas segítség lesz, ha összefogunk értük.
Jelenleg is gyűjtünk, még hozzá:
- textilpelenkákat, kismotorokat, könnyű babakocsikat a gyermek rehabilitációs osztály számára
- újszülött kelengyét, kiságyat egy nehéz sorsú édesanyának és kisbabájának
- bontatlan, még szavatos tápszereket, bébiételeket kevésbé tehetős anyukáknak.
Kapcsolat: 30/263-5181, ill. nyiregyhazibabaklub@gmail.com.
A legkisebb segítség is számít, minden holmi jó helyre kerül.
Köszönjük, ha Ti is hozzájárultok!
Ezerféleképp megnyilvánul a szeretetük, a klub anyukái ezúttal adományt gyűjtöttek...
Nehéz helyzetbe került várandós anyukáknak kért segítséget Zsuzsánk, s pár nap múlva özönlöttek az ajándékok. Szebbnél-szebb, gyakran újszerű holmik, pici babák kedvenc ruhácskái, első cipőcskéi, cumijai, játékai, kisplédek, pelenkák sorakoztak. A polcok roskadoztak, de kiskádakat is kaptunk, abba is pakoltunk... Meleg kabátok, overállok, bundák, csizmák, pelenkázótáskák s minden, amire a gyerekeknek szüksége lehet...
Ezúton is köszönöm, hogy ilyen sokan segítettetek! Mikor összecsomagoltuk az adományt, megkönnyeztem az önzetlenségeteket, s a ruhácskák átadásánál a megajándékozottak is nagyon meghatódtak...
 |
| Öko pelus, még a csomagolása is lebomló |
Sajnos, jelenleg is vannak olyan családok a környezetünkben, akiknek hatalmas segítség lesz, ha összefogunk értük.
Jelenleg is gyűjtünk, még hozzá:
- textilpelenkákat, kismotorokat, könnyű babakocsikat a gyermek rehabilitációs osztály számára
- újszülött kelengyét, kiságyat egy nehéz sorsú édesanyának és kisbabájának
- bontatlan, még szavatos tápszereket, bébiételeket kevésbé tehetős anyukáknak.
Kapcsolat: 30/263-5181, ill. nyiregyhazibabaklub@gmail.com.
A legkisebb segítség is számít, minden holmi jó helyre kerül.
Köszönjük, ha Ti is hozzájárultok!
2012. július 31., kedd
Évadzáró kerti buli - gyertek Ti is! :)
Sziasztok!
Holnap évadzáró találkozó lesz a Nyíregyházi Babaklubban. :-)
A hét témája:
Holnap évadzáró találkozó lesz a Nyíregyházi Babaklubban. :-)
Időpont: augusztus 1. (szerda) , 17:00-19:00.
A helyszín rendhagyó lesz, az egyik lelkes anyuka kertjében találkozunk.
A hét témája:
Együtt készítjük el, ha Ti is szeretnétek. Kell hozzá egy szép, kerek kő, ez adja az ízét... Aztán kell még egy bogrács, egy kis szalonna, egy kis kolbász, virsli, egy kis krumpli, egy kis zöldség, egy harapás finom kenyér...
A cím: Katona u. 25/a (zöld ikerház, előtte van egy nagy bozontos fa :)), a víztoronytól a második utca a Debreceni út felé). Van kert, homokozó, csúszda, kisházikó, esőház, hintaszék...és bográcstartó is.
Kérlek benneteket, írjatok, ha jöttök, s hogy mit hoztok, ne halmozzunk fel 40 kg krumplit Vikiék udvarán... Bár tulajdonképpen... miért ne. ;-)
Hozom a kendőket, csatosokat, ha kölcsönözni szeretnétek augusztusra, most megtehetitek egy füst alatt...
Várunk benneteket szeretettel!
Hozom a kendőket, csatosokat, ha kölcsönözni szeretnétek augusztusra, most megtehetitek egy füst alatt...
Várunk benneteket szeretettel!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
