Szokás szerint sikerült mindenkinek késni, kinek kevesebbet, kinek többet, node a babák déli alvása a legfontosabb, minden más csak azután jön. Móni és Kincső érkeztek csak időben, ők nyitották a sort, ill. volt pár gyerek még a játszóházban.
A gyerekek hamar önfeledt játékba merültek, csak arra kellett vigyáznunk, hogy kordont alakítsunk ki a kis szökevényjelöltek előtt, ugyanis voltak babák, akik megcélozták a paraván túloldalán lévő ovis birodalmat, vagy a kijáratot... Eszter, Mártika és Kristóf együtt játszottak egy logikai játékkal...
Zsuzsának hála, megcsodálhattunk egy szépséges, pihepuha Lana kendőt, aminek a színe és a tapintása is kész öröm. Mártika fel is próbálta fátyolként
Móni&Kincső megmutatta, hogyan kell "izgés-mozgásbiztos háti kötést" kivitelezni, a képen az első ilyen kötésem látható, de majd még csiszolok rajta...
A délután kellemesen telt a babák imádnivalóak voltak, mint mindig...
Bence
Kristóf, aki ezer év után végre újra körünkben volt Brigivel egyetemben, nagy örömünkre, már nagyon hiányoztak...
Erika kipróbálta, milyen a mei tai-t háton használni és nagyon jól állt nekik, Bence szemmel láthatólag élvezte hátiputi létet.
Új klubtagokat is köszönthettünk, Esztert és kisfiát, Ákost.
Kincső nagyon álmos volt, de azért ő is jókedvűen tett-vett, játszott, szundikált...
Erika és Bence már így mentek haza.
Kincső és Ákos között idővel szerelem szövődött... Volt puszi, mászva kergetőzés és kacagás.
Köszönjük, hogy eljöttetek!